Arab telivér

Az arab telivér őshazája az Arab-félsziget, valamint Egyiptom területe. Eredetileg nagy valószínűség szerint Türkmenisztán a származási helye, onnan terjedt el az arab területek és Egyiptom felé. A kifejezett tenyésztését a beduinok kezdték el i.sz. 150 körüli időszakban, az Arab-félszigeten. Ez a fajta kemény és kitartó, tekintettel arra, hogy milyen igénybevételeknek volt kitéve a szélsőséges klímának köszönhetően, főként a sivatagi élet edzette meg igazán. Az ókori hadseregek sem igazán kímélték, a végletekig kihasználták erejüket, így alakult ki ez a lófajta, mely mára már majdnem az összes melegvérű lófajtának az alapját képezi. Ezen kívül még néhol a hidegvérű fajtákat is nemesítették vele. Európába a keresztes hadjáratok alkalmával került ez a lófajta, majd viszonylag rövid idő alatt az egész földrészen elterjedt.

Külsőleg telivérekre jellemző ez a fajta. Nemes tartású nyakkal és kifejező úgynevezett csukafejjel rendelkezik. Homloka magas, halántékán az erek kitapinthatók. A fülek szépen íveltek. Szemei viszonylag nagyok és folyton mozgásban vannak. Orrnyerge rövid, az orrlyukak erősen tágulnak és nagyok. Mellkasa széles, háta rövid és ívelt. Legjellegzetesebb külső tulajdonsága kecses csukafeje, és  a magasan hordott farka. Lábai erősek, hosszú ugróízületei vannak.

Az arab telivér első ránézésre is kecses és elegáns. Vérmérséklete ugyan tüzes, ennek ellenére érzékeny lófajta, nem könnyű a vele való bánásmód, nagyon sok finom érintésre van szüksége. Ennek és szelídségének köszönhetően viszonylag könnyen idomítható. Gyorsaságának köszönhetően gyakori szereplője a versenyeknek, de leginkább távlovaglásban, mivel az ugrás nem igazán erőssége ennek a fajtának. Járásának köszönhetően díjlovaglásra sem kifejezetten alkalmas.