Connemara

Nyugat-Írországból származik a Connemara vidékről, Connaught grófságból. Rendkívüli szívósságát a járhatatlan terepeknek és a kevés élelemnek köszönheti. Kialakulása a XVI. században kezdődött, amikor a spanyol partraszállásnak köszönhetően arab és andalúziai lovak keresztezték a helyi kelta pónikat. Eredetileg földmunkákra és bányalónak használták ezt a fajtát, majd a folyamatos nemesítésnek köszönhetően sportpónivá váltak. Jelenleg a Connemara megbízható, intelligens és jó ugróképességű. Valódi nemesítésről a XX. század közepe táján beszélhetünk, akkor kezdték felfedezni a fajta kínálta lehetőségeket. Az első törzskönyv kiadására 1926-ban került sor.

Feje közepesen nagy, nemes vonásokkal. Szemei és fülei kicsik, nyaka hosszú. Mellkasa dongás, faja csapott. Csontozata erős, ízületei szárazak. Végtagjai rövidek. Színe elsősorban aranyfakó, bár mostanában főként pej és szürke színben tenyésztik.

Leginkább nagy teherbírása, tanulékonysága és kiváló ugróképessége miatt kedvelik. Kézséges fajta, jó idegzettel.

Főként hátaslónak alkalmazzák, kimagasló mérete miatt, mely révén nagyobb gyerekek és könnyű felnőttek is lovagolhatnak rajta. Természetes ugróképességének köszönhetően nagyon alkalmas sporlónak, de díjlovaglásra is gyakran használják. Gyors és elegáns, talán ezért ez a legkeresettebb fajta a pónik közül.