Díjlovaglás

A díjlovaglás egy bemutató, aminek célja, hogy bemutassa azt a tökéletes összhangot és harmóniát, ami ló és lovas között létrejött. Ez a bemutató mutatja meg a tökéletes végeredményét az idomításnak, a kiképzésnek. A díjlovaglást pontozásos alapon értékelik, ezáltal jön létre a végeredmény.

A verseny eredete XIV. Lajos korából származik. Akkor kezdtek figyelmet szentelni annak az idomítás fajtának, hogy a ló pici helyen is képes legyen mozogni. Akkoriban a hadseregben ennek igen nagy jelentőséget tulajdonítottak.

Jelenleg a díjlovaglás leglátványosabb bemutatója a Zenés Kűr, ahol zenekísérettel együtt mutatják be a lovak és lovasaik az előírt gyakorlatokat.

A díjlovagló bemutatókat olyan pályán rendezik általában, mely sík és csúszásmentes, tehát füves pálya nem jöhet szóba. A pálya általában egy 20x60 vagy 20x40 méteres négyzet, mely korláttal van körülvéve. Ezen a területen kell végrehajtani a gyakorlatokat.

A pontozáskor négy tulajdonságot vesznek figyelembe:

A bemutató során a ló bizonyítja figyelmességét, azt az összhangot, ami közte és lovasa között van. A teljes engedelmességet, és hogy ezt szívesen teszi. A ló megmutatja teljes hajlékonyságát és rugalmasságát, lépése szabályosságát, könnyedségét. A ló készségessége minden mozdulatában megmutatkozik.

Az összes lovas sport közül a díjlovaglás az, mely a legtökéletesebben képes bemutatni a tökéletes idomítást és képzést. Néző számára igen látványos ez a lovas bemutató.