Kisbéri félvér

Ez a lófajta Kisbérről kapta nevét, mely az 1848-as szabadságharc előtt a Batthyány család birtoka volt. 1853-ban, a szabadságharc után I. Ferenc József császár elkobozta a családi birtokot, mely az osztrák kormány tulajdonába került. A cél egy nemes vérű, katonai ménes kialakítása volt. Angol telivéreket importáltak, továbbá egyéb állományokat is telepítettek Kisbérre, melyek vegyes származásúak voltak. Ez a betelepítés anyagi megfontolásból történt, ennek ellenére az állományt gondosan válogatták. Két évvel később az angol telivér méneket már nem csak a ménesi kancákat fedezhették, hanem a magántenyésztők kancáit is. Ennek hatására alakult ki ez a nyugodt, nagy munkabírású, külsejére nézve szép hátasló. Elmondhatjuk, hogy Kisbér elsőrangú félvér tenyészetet hozott létre ezáltal.

Küllemét tekintve igen közel áll az angol telivér jellegéhez. Feje egyenes és nemes, nyaka hosszú, marja magas és hosszú. Fara nagy és közepesen széles, továbbá jól izmolt. Mellkasa mély, lapockája dőlt. Csontozata vékony és könnyű. Lábai szikárak, szárazak, szabályosak, ettől válik ügetése puhává, vágtája széppé. Leggyakoribb színe a sárga és a pej. Nagyon jó ugrólovak, ezért leginkább a military sportban használják a fajta egyedeit, de lovas túrákra és hobbilónak is kiválóan alkalmas.