Pónik és kislovak

Pónik alatt azokat a lófajtákat értjük, melyeknek magassága nem haladja meg a 122 cm-t. Az ennél magasabb, ám 148 cm-nél alacsonyabb lovakat hívjuk kislovaknak. A pónik és az egyéb lófajták közötti különbség nem csak a méretekben jelentkezik, hanem a testrészek közötti arányban is. Törzsük hossza meghaladja marmagasságukat, továbbá mellkasuk mélyebb, mint az egyéb fajtáknak. Csontozatuk erősebb. Lépésük is különbözik a nagylovakétól, valamint könnyebben ugranak. Alkatuk általában zömök, szőrzetük dús, mely télen még jobban besűrűsödik.

Teljesítményük meghaladja, amit ránézésre várnánk tőle. Méreteiket meghazudtoló az állóképességük és a kitartásuk. Az utóbbi évtizedekben nagyon sokat változtak a pónifajták, felhasználásuk szerint nemesítették őket. Főként hobbilóként alkalmazzák őket, a gyerekek lovaglás tanulásának nagyon jó megalapozói.

A pónik és kislovak alapvetően két csoportra oszlanak. Vannak olyan fajták, melyek a rossz körülményeknek köszönhetően alakultak ki ilyenné, amilyenek ma is, ilyen például a tibeti kisló, vagy az izlandi póni. Rajtuk kívül vannak fajták, melyek kitenyésztésnek köszönhetik jellemzőiket. Ezeket kifejezetten azért nemesítették, hogy a nagylovak kisebb méretű hasonmásai legyenek. Ezeket főként díszlovaknak tartják, valamint a lovas turizmus nélkülözhetetlen állatai.

Takarmányozás és tartás szempontjából sokkal igénytelenebbek a pónik, mint a nagylovak. Többek között ez is hozzájárul ahhoz, hogy ennyire közkedveltek.